Alig várom, hogy holnap legyen, és újra írjak. Addig kibírom, addig nem írok. De holnap már reggel hallani fogsz rólam. Ott leszek a délelőtti gondolataidban, ott leszek veled, amikor lehorgonyzol és belógatod a botot. Mert én olyan barát vagyok, aki figyel, aki számon tartja, hogy holnap szabadulsz, és akit érdekel, mit is csinálsz. Minden érdekel, ami veled kapcsolatos.
Igen. Újra itt tartok. Annál a résznél, amikor érdekel, amikor fontos, hogy veled mi van. Amikor nem tudom figyelmen kívül hagyni ezt a késztetést.
Írni fogok, és most azt gondolom, nincs ebben semmi rossz. Ez a természetes, ez a magától értetődő.
A mi kötelékünk magától értetődő. Kellek neked én is, nem csak te nekem. Mondhatsz akármit, szeretsz engem. Tudom, hogy így van. Páratlan történet a miénk, azért mert a miénk.
Jó, hogy vagy. Akkor is ha nem vagy az enyém. Volt idő, mikor az enyém voltál. Érzelmileg igenis az enyém voltál. Én uraltam a gondolataid. Velem keltél, velem feküdtél. És így volt ez fordítva is. Egymáséi voltunk, akkor is, ha fizikailag nem. Jó volt ez veled. Köszönöm!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése