Gondolkodó Nő

Nem csak a férfiaknak van szüksége plusz másodpercekre egy beszélgetésben. Nem csak a férfiaknak van szüksége arra, hogy a párjuk egy gondolattal többre csendben maradjon. Te voltál az, aki rámutatott arra, hogy nekem például ki kell ventilálnom magam, mondom a magamét, gyakran hevesen, akár levegőt sem véve, de ha megvan az a kis idő, amíg te csendben tudsz maradni, mindig megérkezem a beszélgetésbe, és mindig meghallom, amit mondani akarsz.  Mindannyian csak azt akarjuk, hogy hallgassanak, halljanak meg minket. Lehet, hogy egy nőnek a felesleges fecsegés, lehet, hogy egy férfinak a 30 másodperc csend az az idő, amíg eljut oda, hogy kibökje a lényeget. Lehet, hogy a nő szavakkal, lehet, hogy a férfi némasággal tölti meg az átmenetet. Ha türelemmel vagyunk, mindkét nem képes a másik valódi meghallgatására, az igazság meghallására vagy elmondására.  Sőt. Olykor nem csak ahhoz kell plusz 30 másodperc, hogy meghalljuk a másikat. Sokszor az is idő, amíg önmagunkat, az őszinte, elvárásoktól

Bárcsak ne szeretnélek. Bárcsak el tudnálak már felejteni. Bárcsak ne gondolnék rád a nap minden órájában. Bárcsak gyorsabban telne az idő. Bárcsak visszaforgathatnám az időt. Bárcsak végigsimítanád még egyszer az arcom. Bárcsak ne így alakult volna. Bárcsak tudnám, miért lett így. Bárcsak vége lenne bennem. Bárcsak kezdődne valami új. Bárcsak ne tartana vissza, amit irántad érzek. Bárcsak ne gondolnám, hogy te voltál az igazi. Bárcsak újra olyan boldog lehetnék, mint akkor ott a vízben veletek. Bárcsak megtalálnám a helyem a világban. Bárcsak rend lenne már bennem. Bárcsak ne akarnálak egyik pillanatban visszakapni, a másikban örökre elfelejteni. Bárcsak ne tudnám, hogy ez azért van, mert visszakapni nem tudlak. Bárcsak akartál volna eléggé. Bárcsak kellettem volna eléggé. Bárcsak szerettél volna eléggé.