Kinyílt az ajtó. Belépett. Gyönyörű volt, mesébe illő, ragyogott.
Ő mégis először rám nézett, ellágyult tekintetét arcomon pihentette.
Nem szerelmes tekintet volt, mégis tudtam, az enyém. Belém hasított a felismerés: én ugyanígy nézek vissza.
Lopott pillantás, mégis benne van minden.
Nem szerelmes összenézés. Biztosan nem az. De akkor mi?
Nézek még így bárkire? Ő így fog rám nézni ezután is? Most akkor hogy lesz? Tegnap még egyszerűnek tűnt. Túl szoros a ruhám.
Biztosan nem szerelem.
Elindult, lassú léptekkel elegánsan közeledett. Magabiztossága elárulta: ez az ő napja, senki és semmi nem terhelheti el róla a figyelmet.
Pislogtam. Elkezdődött a ceremónia.
Ő mégis először rám nézett, ellágyult tekintetét arcomon pihentette.
Nem szerelmes tekintet volt, mégis tudtam, az enyém. Belém hasított a felismerés: én ugyanígy nézek vissza.
Lopott pillantás, mégis benne van minden.
Nem szerelmes összenézés. Biztosan nem az. De akkor mi?
Nézek még így bárkire? Ő így fog rám nézni ezután is? Most akkor hogy lesz? Tegnap még egyszerűnek tűnt. Túl szoros a ruhám.
Biztosan nem szerelem.
Elindult, lassú léptekkel elegánsan közeledett. Magabiztossága elárulta: ez az ő napja, senki és semmi nem terhelheti el róla a figyelmet.
Pislogtam. Elkezdődött a ceremónia.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése